Mint azt bizonyára hallották már, 2010-től bevezetik a szuperbruttósítás módszerét. Ezzel az volt a törvényalkotás célja, hogy a munkavállalók lássák azt, „mennyibe kerülnek” a munkaadóknak. Ez nem valósul meg teljes mértékben, mert a társadalombiztosítási járulékalap továbbra is a bruttó bér, míg a személyi jövedelemadó számításának alapja a tb. járulékkal – 27 %-kal – növelt bruttó bér. A szuperbruttósítás miatt az adókulcsok jelentősen megváltoztak, ami a legtöbb esetben több nettó bért eredményez.

Adókulcsok:

• 5.000e Ft-os éves jövedelemig: 17 %
• 5.000e Ft feletti rész: 32 %

A minimálbér összege 73.500 Ft/hó, a szakmunkások garantált bérminimuma 89.500 Ft/hó, a diplomások minimálbére Ft 2010-ben.

Az adójóváírás jogosultsági határa 3.188e Ft, mértéke legfeljebb 15.100 Ft/hó.

Megszűnik a magánszemélyek 4 %-os különadója is.

Továbbra is adóterhet nem viselő járandóság – tehát adóalap növelő – a családi pótlék, és a nyugdíj is. Egyedülálló családi pótlékos esetén járandóságként a családi pótlék 50 %-át kell számításba venni.

Az adóbevallásban fel kell tüntetni a másik szülő, élettárs adatait is.

Amennyiben az adóterhet nem viselő járandóságról nem tájékoztatja a munkáltató a munkavállalót, és az adóelőleg így kerül levonásra, az utólag fizetendő szja-n kívül még 12 % bírság is terheli az adózót.

Az egyéni és társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának az összevont adóalapja számító jövedelmét ezentúl a tevékenységére jellemző piaci kereset alapján kell meghatározni. A tevékenységre jellemző kereset mértékének a meghatározását Nyilvántartásba kell rögzíteni, amely tartalmazza azt, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe a kalkulációkor. Ezt a nyilatkozatot az adózással összefüggő iratnak minősítette a Hivatal, és így az adóelévülésig meg kell őrizni azt.

Amennyiben a közreműködői díj összege nem éri el a tevékenységre jellemző piaci mértéket, azt az osztalék, osztalékelőleg terhére kell kiegészíteni – és utólag tb. járulékot fizetni!

A számla alapján történő kifizetésekből a kifizetőnek nem kell adóelőleget vonnia, de ha kéri a számlaadó, akkor ezt figyelembe kell venni.

A megbízási díj szja számításának alapja 100 % (eddig 90 % volt). A nem munkáltató kifizetőnek adóelőlegként 32 % szja-t kell levonni abban az esetben, ha a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy az éves – 27 % tb-vel növelt – jövedelme nem haladja meg az 5millió forintot.

Teljes egészében adóköteles a belföldi és külföldi napidíj.

A borravaló, hálapénz, felszolgálási díj címén szerzett jövedelem összevont jövedelemként adózik az eddigi adóterhet nem viselő járandóság helyett!

Megszűnik a legtöbb adókedvezmény: tandíj, alapítványi adomány, biztosításra fizetett díj. De az adókedvezményeket eddig is csak az évi 3.400e Ft-os jövedelemhatárig lehetett érvényesíteni.

Megszűnik az eddig adómentes természetbeni juttatások adómentessége.

Ezek egy része 25 %-os adókulccsal, másik része (pl. hideg étkezési utalvány) 95,6 % közterhet visel.

A személyesen közreműködő tag – és közvetlen családtagja is – jogosult a természetbeni juttatások nagy részére a 25 %-os szja megfizetése mellett.

A legelterjedtebb 25 % – kedvezményes adókulcsú – természetbeni juttatások:

• üdülési csekk (a minimálbér összegéig)
• iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 %-ig)
• magánnyugdíj-pénztári kiegészítés
• helyi utazási bérlet térítése
• meleg étkeztetés 18.000 Ft/hó mértéig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 %-ig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba havonta a minimálbér 30 %-ig

Az egyedi korlátokon felüli rész a természetbeni juttatások 95,6 %-os közterhét viseli!

Amennyiben az éves helyi utazási bérletet még 2009-ben megvásárolja a munkáltató és ki is osztja a munkavállaló részére, mentesül a 25 % szja alól.

Járulékok

A társadalombiztosítási járulékok mértékében változás nem lesz 2010-től, mivel a csökkent járulékot már 2009. július 1-től érvényesítettük.

Megszűnik a kulturális járulék.

A rehabilitációs járulék mértéke az ötszörösére nő! A mértéke: 964.500 Ft/fő/év. Azoknak a munkáltatóknak kell fizetni, akiknek az átlagos állományi létszáma meghaladja a 20 főt.